Alapszabály

Nyaralj Nálunk Ingyen EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Nyaralj Nálunk Ingyen Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I. Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Nyaralj Nálunk Ingyen Egyesület

  1. Az Egyesület rövidített elnevezése: Nyani Egyesület
  1. Az Egyesület székhelye: 8919 Kustánszeg, Dózsa utca 1.

II. Az Egyesület célja, tevékenysége

1. Az Egyesület célja: Elsődlegesen - de nem kizárólag - rászoruló, halmozottan hátrányos helyzetű családok és gyermekeik ingyenes vagy kedvezményes nyaraltatása, táboroztatása. Gyermekek, fiatalok művészeti irányban történő fejlődésének előmozdítása érdekében alkotótáborok, valamint egészségük megőrzése érdekében sporttáborok szervezése. Továbbá a "vissza a természethez" elv alapján célunk a nyaralások alkalmával, például erdei iskolák keretében, a gyermekeket megismertetni a természettel, a természet megóvásának alapvető feladataival és módjaival.

2. Az Egyesület tevékenysége: Az Egyesület nem közhasznú szervezeti jogállású.

3. Az Egyesület tevékenysége az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódik, jogszabályhely- nevesítéssel:

- Családok védelme, családok jólétének erősítése 2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről

  1. § - 6. §
  • Egészséges életmód és szabadidősport gyakorlásának megteremtése, sporttáborok szervezése (gyermek és ifjúsági sport), a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok táboroztatása (2004. évi I. tv. a sportról 49. §c)-e))
  • A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1))
  • Környezet- és természetvédelem (a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. tv. 23. § (4) bekezdés 4.)

- Kulturális tevékenység a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatására (1991. évi XX. tv. 121.§. a))

4. Az Egyesület a céljai megvalósítása érdekében különösen a következő feladatokat látja el (a vagyonfelhasználás módja):

- táborokat szervez, kapcsolatokat épít ki szállodákkal, panziókkal, kempingekkel és egyéb szálláshely-adókkal,valamint magánszemélyekkel, hogy minél több család részére tudjon nyaralási lehetőséget biztosítani az Egyesület céljainak megfelelően,

- kulturális, sport- és egyéb rendezvényeket, kiállításokat szervez, ismeretterjesztést folytat és tapasztalat-cseréket szervez,

- együttműködik más szervezetekkel,

- közösségfejlesztő tevékenységet végez,

- a fönntartható fejlődés, a környezetvédelem elveinek, értékeinek érvényesítésén fáradozik,

- biztosítja az európai integrációs folyamat előrehaladását, az európai demokratikus értékek, tradíciók érvényre juttatását,

- céljával, működésével összhangban adatokat gyűjt, adatbázisokat hoz létre,

- nemzetközi kapcsolatokat épít ki,

- forrásbővítés érdekében részt vesz pályázatokon, szponzorokat és mecénásokat kutat fel,

- támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek az Egyesület céljaival harmonizálnak.

5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet folytathat, vagy vállalkozásban részt vehet alapvető céljai és feladatai minél hatékonyabb és magasabb színvonalú ellátása érdekében, vagyis a vállalkozási tevékenység eredményét visszaforgatja alapcéljaira a nonprofit működés alapelvei szerint.

6. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül szolgáltatásaiból mások is részesüljenek.

7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

  1. III. A vagyoni hozzájárulás
  1. Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 5.000,- Ft/év, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 15. napjáig kell egy összegben, az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 15. napjáig köteles az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

IV. A tagság

  1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja és kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére.
  1. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki/amely adományaival, önkéntes tevékenységével segíti az Egyesület munkáját, de abban rendes tagként nem kíván részt venni. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
  1. Tiszteletbeli tagoknak választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az Egyesületnek vagy az általa képviselt ügynek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek.
  1. A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, kizárással, törléssel, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnéssel.
  1. A kilépést írásban kell közölni az elnökkel, illetve személyesen is bejelenthető az elnökségi vagy a közgyűlési ülésen.
  1. Az elnökség az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, vagy a tagsági díjat május 15. napjáig sem fizeti meg, kizárhatja. A tagsági díj nem fizetése esetén az elnökség a tagot a kötelezettség teljesítésére előzetesen, határidő kitűzésével, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel írásban felhívja. A kizárás abban az esetben érvényesíthető, ha a tag a kötelezettségének póthatáridő kitűzése esetében sem tett határidőre eleget.
  2. A kizárásra okot adó körülmények vizsgálata elnökségi ülésen történik, melyre az érintett tagot legalább 8 nappal korábban elküldött írásbeli meghívóval meg kell hívni és lehetőséget kell számára biztosítani, hogy védekezését, bizonyítékait érdemben előadhassa. Az elnökség egyszerű többséggel, nyílt szavazással határozatot hoz a kizárásról. Az Elnökség kizáró határozata ellen a tag a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat jogorvoslatért az Egyesület Közgyűléséhez. A fellebbezést a legközelebbi Közgyűlés bírálja el.

Ptk.3:70. § [A tag kizárása]

(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.

3:71. § [Az alapszabály tartalmi elemei és értelmezése]

(1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni

  1. a) a tag jogait és kötelezettségeit;
  2. b) az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat;
  3. c) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését;
  4. d) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és
  5. e) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

(2) Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

Ilyen esetben a soron következő rendes közgyűlés a kérdés tárgyalását napirendre tűzi és többségi szavazással dönt a fellebbezésről. A tag a közgyűlésen felszólalhat, védekezését előterjesztheti, a határozathozatalról szóló szavazásban részt vehet.

  1. A törlés akkor alkalmazható, ha a magánszemély tag meghalt, illetve a jogi személy tag megszűnt. E tények hitelt érdemlő megállapítása, valamint a törlés végrehajtása az elnökség feladata, amelyről beszámol a közgyűlésnek.
  1. A rendes tag jogosult a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Egyesület szervezetében tisztséget vállalni, az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jogot minden tag személyesen gyakorolja.
  1. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogosultak az Egyesület által számukra biztosított szolgáltatásokat és kedvezményeket igénybe venni, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni.
  1. A tagok kötelesek az Egyesület eszközeit, vagyontárgyait megóvni, a szervezet érdekeit

szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani. A rendes tagok kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni.

V. A tagok jogai és kötelezettségei

  1. Az Egyesület tagja jogosult:

a./ az Egyesület tevékenységében részt venni

b./ az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az Egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

  1. Az Egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

  1. Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:
  1. a) Egyesület tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták (Ptk. 3:22. § (1) bekezdés).
  1. b) Nem lehet az Egyesület tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült (Ptk. 3:22. § (4) bekezdés).
  1. c) Nem lehet az Egyesület tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely

foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt

tevékenységet folytató jogi személyvezető tisztségviselője nem lehet (Ptk. 3:22. § (5) bekezdés).

  1. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Egyesület tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől (Ptk. 3:22. § (6) bekezdés).

VI. Az Egyesület szervezete

A közgyűlés

  1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely

az Egyesületet érintő bármely kérdésben dönthet.

  1. A közgyűlést az elnökség hívja össze. Évente egyszer vagy az elnökség döntése alapján szükség szerint több alkalommal rendes közgyűlést kell tartani. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.
  1. A közgyűlésre a meghívást 10 naptári nappal előbb meg kell tenni, beleértve az elektronikus levelezést is. A meghívást az alábbiak szerint kell megejteni:

3:17. § [A döntéshozó szerv ülésének összehívása]

(1) A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

  1. a) a jogi személy nevét és székhelyét;
  2. b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. c) az ülés napirendjét.

(3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

(4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.

(5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A napirendet a közgyűlésen kiegészíteni, módosítani nem lehet, a napirendi pontok sorrendje módosítható. A módosítást, valamint az így kialakult napirendet a közgyűlés szavazással fogadja el.

  1. A közgyűlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A közgyűlés nyilvánossága érdekében a közgyűlésről szóló tájékoztatót az Egyesület honlapján közzé kell tenni.
  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel legalább 1 óra elteltével összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az erről szóló tájékoztatást, figyelmeztetést a meghívó tartalmazta.
  1. A közgyűlés a határozatait általában egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást kell lebonyolítani, ha bármely tag javaslatára a közgyűlés így dönt, illetve a tisztségviselők megválasztásakor. Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell lefolytatni. Újabb szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
  1. A közgyűlés kizárólagos jog- és hatáskörében elfogadja, módosítja az alapszabályt, kimondja az Egyesület megszűnését vagy más szervezettel történő egyesülését, öt évre megválasztja az elnökséget, a jelzett bevételi határ fölött az ellenőrző bizottságot, a tisztségviselőket, dönt a költségvetés fő összegeiről, az Egyesületi tevékenység fő irányairól, meghatározza a tagdíj mértékét, elfogadja a beszámolót. Dönt minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a hatáskörébe utal.
  1. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

  1. Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges, az alapszabály módosításához, az egyesület föloszlatásához 3/4-es szótöbbség szükséges.

3:76. § [Határozathozatal]

(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az elnökség

  1. Az elnökség az Egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  1. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  1. Az Egyesület vezető tisztségviselői:

Az Egyesület elnöke:

Erdélyi Imre Zoltánné sz.: Klie Margit, 1959. 11. 29. Budapest. Anyja neve: Mór Rozália, 8919 Kustánszeg, Dózsa utca 1.

Az elnökség tagjai:

Major Attila József (elnökhelyettes) 1967. 04. 11. Szarvas, Anyja neve: Gyekiczki Erzsébet, 919 Kustánszeg, Dózsa utca 1.

Baán Daniella Letícia, sz: Fazzi Daniella Letícia, 1978. 01. 28. Budapest, Anyja neve: Piller Ilona, 1083 Budapest, Práter u.36. fszt.1.

Az Egyesület alapító tagjainak névsorát, adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza alakuló ülés jelenléti ív néven.

Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

  1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

6. Az elnökség az üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

7. Az elnökség határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
  6. f) vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  1. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)gal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

VII. Az Egyesület gazdálkodása

  1. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:

- a tevékenység folytatásából származó bevétel,

- a cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,

- a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,

- a tagdíj,

- a vállalkozási jövedelem,

- adomány, támogatás, pályázati bevétel,

- egyéb bevételek.

  1. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.
  1. Az Egyesület vagyona oszthatatlan.
  1. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
  1. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a nonprofit működés alapelvei szerint.
  1. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
  1. Az elnökség a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra az éves beszámolót, amelynek részei:

- a számviteli beszámoló,

- a költségvetési támogatás felhasználása,

- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás,

- a cél szerinti juttatások kimutatása,

- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészség biztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,

- az elnökségi tagoknak nyújtott juttatások értéke, összege,

- a tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló.

  1. A beszámolót a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
  1. A szervezet befektetési tevékenységet az elnökség által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
  1. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel, megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
  1. A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. Az Egyesület megszűnése esetén az alábbi jogszabályokat kell figyelembe venni:

3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése]

(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  2. b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  3. c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  4. d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

3:83. §[4] [Jogutódlással történő megszűnés]

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai]

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  2. b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]

(1)[5] Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

VIII. Az Egyesület működésének nyilvánossága

  1. Az Egyesület a közgyűlés és az elnökségi ülés időpontja előtt legalább 15 naptári nappal honlapján megjelenteti az ülésről szóló tájékoztatást.
  1. Az Egyesület az éves beszámolóját a közgyűlési elfogadást követő 30 napon belül honlapján megjelenteti. Az egyesület honlapja: www.nyani.hupont.hu
  1. A tagok és a határozatokban érintettek számára folyamatosan biztosítja a "Hatályos Egyesületi határozatok" c. dokumentációba a betekintést, előzetes időpont-egyeztetés mellett.
  1. Az Egyesület a következők szerint rendelkezik a szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról: az Egyesület a szolgáltatásairól évente szolgáltatási jegyzéket jelentet meg, amely tartalmazza a szolgáltatás fajtáját, igénybevételi feltételeit. A szolgáltatási jegyzéket honlapján közzéteszi, illetve szóróanyagként a megfelelő jellegű összejöveteleken, alkalmakon, eseményeken terjeszti.
  1. Az Egyesület a cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti. Ez esetben előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.
  1. Az Egyesület irataiba bármely tag szabadon betekinthet, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatja. Az érdeklődők igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki 10 naptári napon belül az igénylővel egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést.
  1. Az egyesület éves jelentésébe - előzetes időpont-egyeztetés mellett - bárki betekinthet, arról - a saját költségére - másolatot készíthet. Mivel a jelentésnek része az egyesület beszámolója, valamint működésének és szaktevékenységének legfontosabb adatai, ezek nyilvánosságára is ugyanez a szabály vonatkozik.

IX. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.


Tel.: +36-20-247-02-34
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el